Bemutatkozás | Magyar Nyelvtudományi Intézet

A Magyar Nyelvtudományi Intézet története

A Debreceni Egyetem 1912-ben történt megalapítását követően az intézmény Bölcsészettudományi Karán 1914-ben indult meg az oktatás. Az egyetem alapító tanszékei között volt a Magyar és Finnugor Nyelvtudományi Tanszék is. A tanszék első professzora Pápay József, a neves finnugrista volt. Őt Csűry Bálint követte a professzori székben, aki 1938-ban létrehozta a tanszék mellett működő Magyar Népnyelvkutató Intézetet, majd ennek évkönyveként a következő évben útjára bocsátotta a Magyar Népnyelv című kiadványt. Bárczi Géza a háborús éveket követően a tanszék újra szervezésének feladatát is elvégezte, és 1951-ben Magyar Nyelvjárások címmel folytatta a tanszék sorozatát is.

Az ő távozását követően a tanszéket két részre bontották: a Magyar Nyelvtudományi Tanszék professzora Papp István lett, a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék professzori székét pedig Kálmán Béla foglalta el. Papp István két évtizedes professzorságát követően Sebestyén Árpád ugyanennyi időt töltött a tanszék élén. Kálmán Bélát az osztjakológus Vértes Edit követte a finnugrisztika professzoraként. Az 1980-as évektől a két tanszék a kar struktúrájába betagozódva több más tanszékkel közösen alkotott többféle összetételben intézetet.

Csaknem két évtizede a Magyar Nyelvtudományi Tanszék és a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék Magyar Nyelvtudományi Intézet néven alkot egységet. A magyar tanszék élén előbb Jakab László állt, őt Hoffmann István, majd Rácz Anita követte ezen a poszton. A finnugor tanszéket előbb Nyirkos István, majd Keresztes László vezette, őket Maticsák Sándor váltotta, aki jelenleg is irányítja a tanszéket.

A Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatója